A páratartalomról

grafikon az abszolút és relatív páratartalom közti összefüggésről
Az abszolút és relatív páratartalom

A levegő páratartalma relatív: a hőmérséklettől függ, hogy az adott °C mellett hány gramm vizet tud magában tartani 1 m3 levegő, ezt fejezzük ki százalékban: 100%-nak felel meg, ha a maximális vízmennyiséget tartja magában, ez a telített levegő. A telített levegő tehát pára formájában több vizet már nem tud befogadni. Ha növelni próbálnánk a páratartalmat, akkor a többlet már cseppfolyós halmazállapotban kiválna. A relatív páratartalom azt adja meg, hogy az adott hőmérsékletű levegő a telített állapothoz képest hány százalék vizet tartalmaz.

A hőmérséklet csökkenésével egyre kevesebb gramm víz lehet a levegőben, ha relatív értelemben elérjük a 100%-ot, a felesleg kicsapódik, a hidegebb felületeken: pl télen a hideg szemüveggel a meleg lakásba lépve az azonnal bepárásodik.

Momert páramérő páratartalom mérő
Bérlőinknek díjmentesen biztosítunk digitális páramérőt.

A lakásban az egészséges páratartalom 40% és 60% között alakul (higrométerrel, vagyis páratartalom-mérővel lehet megmérni, de érezzük is, ha túl magas vagy túl alacsony).

A túl alacsony (40% alatti) páratartalom a száj és orr kiszáradásához vezet, a probléma a panellakásokra jellemző leginkább.

A 60% feletti, tehát magas páratartalom rossz közérzetet biztosít, az asztma kialakulásának kedvez, a nedves levegő belélegzése nehéz, fullasztó. A penészspórák szaporodásnak indulnak, a lakás bepenészedhet, egészségtelenné, dohossá téve a lakás levegőjét.

Hőhidak, vizes sarkok, páralecsapódás

harmatpont táblázat
harmatpont táblázat

A magas páratartalom miatt a hidegebb felületeken, ahol a levegő a telítettségi pont alá hűl, a víz kicsapódik, és nedvesség jelenik meg a falakon, jellemzően az épületsarkokban, alul és felül – ahol a külső hőleadó felület sokszorosa a belső sarkoknak –, valamint jellemző a páralecsapódás az ablakok, nyílászárók belső felületén. Ahol a ház szerkezetében beton van, annak belső oldala általában hidegebb, mivel a beton jobb hővezető mint a tégla, a kinti hideget bevezeti, és a belső felületen nedvesség ül ki, ezt a jelenséget nevezzük hőhídnak.

A harmatpontnál alacsonyabb hőmérsékletű felületeken csapódik ki a víz, a harmatpont relatív páratartalomtól és a levegő hőfokától függően változik. A korszerű központi fűtés gyorsabban felfűti a levegőt viszont a falak hidegebbek maradnak (így a harmatpont alatt lehetnek). A harmatpont táblázatból jól látszik, hogy például egy 70%-os páratartalmú, 21 fokra fűtött lakásban már a 14,7 fokos vagy annál hidegebb falon vagy ablakon is megjelenik a víz. Ugyanakkor ha ebben a 22 fokos lakásban a páratartalmat sikerült 45%-ra leszorítani, akkor 8,1 foknál melegebb falon nem ül ki a víz. A hőhídon megjelenő víz is azért alakul ki, mert a hőhíd által bevezetett hideg miatt a fal ezen rész a harmatpont alá hűl.

penész
Nedves falról leválik a tapéta

A lakásunkban a lecsapódott víz miatt a tapéta leválhat, a festék elszíneződhet, a bútorok mögött a falon folyik a víz, mely a bútort is károsítja. Mindent ellep a penész.

A magas páratartalmú lakásban a harmatpontnál hidegebb szokott lenni az ablak is, így azon is lecsapódik a víz, folyik a víz az ablakon. Kellemetlenséget okoz, ráadásul a fa nyílászárót is károsítja.

A penész

Sarokban penész
Sarkokban megjelenő penész

A penész-spórák jellemzően a levegőben lebegve terjednek. Ha a levegő 3 napon át 60% feletti páratartalommal rendelkezik, a gombák és penész spórák szaporodásnak indulnak. A hidegebb felületeken a levegőben lévő víz kicsapódik, és itt jelenik meg a penész. A penész nem csak a falakat csúfítja el, de a belélegzése rendkívül ártalmas!

A vegyszeres penészirtás után a penész visszatérését úgy akadályozhatjuk meg, ha az épületszárítás is megtörténik (vagyis a penész életfeltételei már nem állnak fent)!

Új építésű házakban nedves a levegő

vakolás betonozás víz
Betonozással sok vizet viszünk a lakásba

A lakásban a magas pára kialakulása nem csak a bent élők természetes életéből adódik, mint lélegzés, főzés, zuhanyzás, mosás, teregetés, hanem új építésű vagy felújított házaknál ezt tetézi, hogy az építési nedvesség nem tudott kiszáradni. Érthető módon sietünk a beköltözéssel, az építtető is szeretné átadni a lakást, és már csak bent lakva érezzük, hogy nem kellemes a levegő, a ruhák nem száradnak meg, és megdöbbenve tapasztaljuk – ha van erre alkalmas barométerünk – hogy a páratartalom akár a 80%-ot is eléri.

betonozás _nedves lakás
A friss betont locsolni kell, további víz kerül a házba

A gyors beköltözés miatti problémát tetézi, hogy az alacsony rezsi érdekében korszerűen építkezünk: jól szigetelő ablakok, a ház falazatának vastag külső szigetelése valóban gazdaságosabbá teszi a fűtést, ugyanakkor az egész épületet párazáró felületek határolják és a pára nem tud távozni.

Eleinte csak nedvesek az említett felületek, de sajnos a penész hamar megtelepszik rajtuk, és ezt már nehéz kiirtani. Ráadásul a penészirtás csak tüneti kezelés, a probléma okát is meg kell szüntetni.

Nedvességmérés 5 cm mélyen betonban, fúrás nélkül! Több mérést végezhet a helyiség különböző pontjain
Betonnedvesség mérése digitálisan, fúrás nélkül, 5cm mélyen Bérelhető mérőműszer

A burkolatok, különösen a fa és faalapú burkolatok (csaphornyos és kész parketta, hajópadló, laminált padló, parafa padló) a levegő nedvességtartalma mellett az aljzat nedvességtartalmára is nagyon érzékenyek. Nem szabad elkezdeni burkolni előzetes nedvességmérés nélkül, melynek egyetlen megbízható módja a CM mérés: ennek során az aljzat alsó harmadából vett minta nedvességtartalmát mérik (általában a parkettások rendelkeznek ilyen mérő készülékkel). Ha 2 CM%-nál (padlófűtés esetén 1,8%) magasabb maradék nedvességtartalmú aljzatra fektetjük, a burkolat károsodni fog.

Az aljzat kiszáradásának gyorsasága függ a hőmérséklettől és a levegő nedvességtartalmától. Mivel az építkezés során ritkán adottak a száradáshoz ideális feltételek, ez a folyamat nagyon sokáig, több hónapig elhúzódhat.

Ha még nincsenek bent a nyílászárók: egész nap szellőzik, gondolhatnánk… Igen, csakhogy a napi hőmérsékletingadozás 15-20 fok is lehet, és a hajlani hidegben a levegőből kicsapódik a pára, így a beton újra és újra visszanedvesedik.

nedvesaljzatra_parketta
Felpúposodott padlóburkolat

Nedvesség-érzékeny burkolatok többek között:

  • Szalagparketta
  • Hajópadló
  • Csaphornyos parketta
  • Parafa padló
  • Bambusz parketta
  • Laminált padló

A nedvességérzékeny burkolatokat már lerakás előtt hosszan a burkolandó helyiségben kell tárolni, hogy alkalmazkodjanak a helyiség levegőjéhez. Túl nedves aljzatra való burkolás jele, ha lerakás után felpúposodik, hosszabb távon penészedik. A dilettációs hézagról sem szabad elfelejtkezni.

Nedves pince

Pincék esetében már eleve magasabb páratartalommal szembesülünk a nem megfelelő szellőzés illetve a terepszint alatti elhelyezkedés miatt. A levegő gyakran dohos is. Ezt fokozza az esetleg nedves falszerkezetek kipárolgása. A föld masszív hőtartása miatt a földdel érintkező, nem hőszigetelt falszerkezetek hőmérséklete csak nehezen változtatható, ezért a falazaton a nyári időszakban a külső meleg és párás levegő beáramlása miatt gyakori a páralecsapódás. Egy esetleges beázás kiszárítása emiatt a pincékben segítség nélkül szinte lehetetlen.

Vízkár (beázás, csőtörés, árvíz, belvíz stb.)

Vízkár számos forrásból keletkezhet: árvíz, talajvíz, belvíz, csőrepedés, vízvezeték-csőtörés, központi fűtéscső törése, tömítés meghibásodása, szennyvízcsatorna, vagy lefolyó vezeték törése, bojler, kazán meghibásodása (kilyukadása), vihar, eső utáni beázás, vagy a meghibásodott mosógép is eláraszthatja a lakást. A vízkárok természetes száradása akár éveket is igénybe vehet. A nedvszívó burkolatok (parketta, faburkolat, gipszkarton) és válaszfalak oly mértékben felszívják a vizet, hogy tönkremennek. A rejtett résekből a nedvesség nem tud semerre eltávozni, pl: az aljzatbeton és a beton között található hang- és hőszigetelő anyagok (hungarocell, üveggyapot stb.) a nedvesség hatására rohadásnak indulnak és a penészedés állandó jelenség lesz, mivel a természetes száradásra nincs mód.

Mivel tudjuk kivonni a páratartalmat a lakásból?

páramentesítő referencia Beregszász
Építkezés utáni falszárítás

Szellőztetéssel – adódik a válasz. De ha az időjárási körülmények nem adottak, akkor ez sem célravezető.

Az elektromos páramentesítők a hűtve szárítás elvén működnek: a nedves levegőből kicsapatják a vizet és tartályban gyűjtik össze, száraz levegőt fújnak vissza.